Könyvkritika: Katee Robert- Alvilági szerelem



A Maxim Kiadó gondozásában jelent meg Katee Robert- Alvilági szerelem című könyve.

Perszephoné és Hádész mítoszát modern korba helyezve meséli el az író.

Ebben a világban az istenek irányítanak, a legfőbb hatalom Zeusz kezében van. Perszephoné egyetlen vágya, hogy elszabaduljon az olimposzi világtól, szabad lehessen, követhesse a vágyait. Ám a rákényszerített szerepnek eddig behódolt, hiszen 25. életévétől kezdve hozzá férhet vagyonához. Csakhogy ez a lehetőség elúszni látszik,amikor anyja Démétér a Zeusszal kötött házasságba akarja kényszeríteni. Egyetlen út maradt számára a menekülés. A Sztüx folyóig menekülve Zeusz csatlósai elől, egy idegen férfi siet megmentésére. Ez a férfi Hádész,aki csak egy mítoszi kép, a nyilvánosság azt hiszi, hogy Hádész vérvonal kihalt.

Hádész és Perszeponé kapcsolatának lehetünk tanúi. Azért hogy megdöntsék, Zeusz hatalmát-alkut kötnek, csak hogy miközben szerepet játszanak, egymásba szeretnek. Mindketten az eddig nekik kiadott szerepet játszották, csak hogy kapcsolatuk során, megismerhetjük a valódi személyiségüket.

Megismerhetjük az érzékeny,romantikus oldalát, aki mindent feláldozna Perszephonéért, majd egy harcos érzéki istennőt, aki bármit megtenne családjáért,szerelméért.

Két Isten Hádész és Perszephoné emberinek mondható érzései,kerülnek felszínre, miközben a többi Istent csak a hatalom, a náluk erősebbnek vélt ellenfél legyőzése a célja. Ilyen volt Zeusz tette amikor megölte Hádész szüleit, mivel féltette pozícióját, majd Hádész nevének megsemmisítése.

Erotikus,romantikus jelenteknek lehetünk részesei, egy olyan modern világban,ahol az olimposzi istenek szövetsége a 13-ak törvényei uralkodnak, a média közvetíti az istenek magánéletét.

2 féle szempontból követjük az események Perszephoné és Hádész szemszögéből. 

Nagyon ajánlom ezt a könyvet a mitológia,romantikus regények kedvelőinek.

Értékelés: 10/10

Az izgalmas, romantikus történet mellett, nagyon tetszik a könyv borítója is.

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tavi Kata: Nincs több titok

Susan Stokes-Chapman: Pandóra